Témák

Állattenyésztés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást. Regisztrálj itt!

2014.09.17 12:52:04
Elloco
Azt szeretnem kerdezni ha egy olban kacsat tenyesztettek es leszallitottak mennyi a varakozasi ido mig oda csirket telepithetnek be tenyesztesi celzattal, kulonos tekintettel a salmonellara.....?
2014.08.22 13:26:35
Daam
Ez a bejegyzés válasz Rattermarianna 2014.08.18 18:02:04-kor keltezett hozzászólására:

Kedves Zoltán!
A kedvenc Tyúkom éppen ebben a melegben kelt. Tetves lett. Nem fogom levágni soha, de a tojását majd hónapok múlva nem tudom elkülöníteni. Vettem SH-Ivermectin cseppet, de megijeszt, hogy élelmiszer-termelő állatoknál nem használható. Valóban hónapok múlva sem használhatom a tojást? Nincs egy bizonyos várakozási idő? Nyugodtabb lennék, ha biztonságban tudnám a csepp használata után a kotlóst és az kis naposcsibéket. Várom válaszát! Marianna
Az SH IVERMECTIN készítménnyel élelmiszer termelő állat nem kezelhető! A szermaradványok tekintetében a készítmény másodlagos és harmadlagos hatásai nem vizsgáltak ezért én nem enném meg a vele kezelt állatok tojásait, kivéve ha szeretem az izgalmakat, az ismeretlen eredetű betegséget, az allergiát, és a rákbetegséget. Ahogy mondani szokták: "Mindenki maga dönt: iszik, vagy vezet."
A kezelés után a kotló a Dermanyssustól ideig-óráig biztonságban lesz, a csibék csak akkor, ha a készítmény egy light változatával kezelésben részesülnek. És mint mindig most is ismétlem a sokak számára felfoghatatlant: Dermanyssus ellen nem az állatot kell kezelni, hanem annak környezetét. Csak a komplex védekezés eredményes, a maszatolás nem.
2014.08.18 18:02:04
Rattermarianna
Kedves Zoltán!
A kedvenc Tyúkom éppen ebben a melegben kelt. Tetves lett. Nem fogom levágni soha, de a tojását majd hónapok múlva nem tudom elkülöníteni. Vettem SH-Ivermectin cseppet, de megijeszt, hogy élelmiszer-termelő állatoknál nem használható. Valóban hónapok múlva sem használhatom a tojást? Nincs egy bizonyos várakozási idő? Nyugodtabb lennék, ha biztonságban tudnám a csepp használata után a kotlóst és az kis naposcsibéket. Várom válaszát! Marianna
2013.06.10 18:29:43
Daam
Ez a bejegyzés válasz Suadas 2013.06.02 15:16:46-kor keltezett hozzászólására:

Napos csirke felnevelésénél, melyek azok a készítmények amelyek feltétlenül kellenek a védekezésben. Mi a naposcsibék javasolt állategészségügyi prgramja és annak szerei? Köszönöm
Három készítményt tudok javasolni. Ezek: A komplex védekezés, a tisztaság és a higiénia.
Vagyis:
Ha már eljutottunk oda, hogy egy új állományt indítunk, akkor alakítsuk, takarítsuk és fertőtlenítsük ki a helyüket úgy, hogy ott a fertőzési lánc megszakadjon. Ott a Dermenyssus ne tudjon se megmaradni, se megtelepedni.
Itt van erre az egyetlen lehetőségünk. Egy tojótelepen ez sokkal nehezebb, mert az oda bekerülő fertőzött növendékállomány már hozhatja magával a Dermanyssus-t. A növendéknevelő telepet kell mentesíteni, hogy onnan már ne fertőzzük a tojótelepet. Ha ez már megvan, akkor lehet a tojótelepet is Dermanyssus mentesíteni.

A fertőzöttséget a keltetőből a naposcsibe nem tudja magával hozni, mert a Dermanyssus a tojásban, a naposcsibében nincsen benne. Ráadásul az atka a keltetőben elméletileg nem is tud megmaradni, ezért a naposcsibe nem tud ott fertőződni. Ha mégis, akkor abban a keltetőüzemben nagyon súlyos higiéniai problémák vannak, mert nem tartják be a legfontosabb keltetőhigiéniai szabályokat. Ez a kérdés már-már élelmiszerhigiéniai kérdés.

Zéró tolerancia!

Nincs kegyszer, vegyszer és kémia. Ha lenne is, akkor a Dermanyssus villámgyorsan alkalmazkodna hozzá.
Azt el szabad felejteni, hogy majd kegyszerezünk, vegyszerezünk, szórunk egy kis szert a Dermanyssus hátára aztán majdcsak megdöglik valahogy.

A Dermanyssus ilyen szempontból pontosan olyan, mint amilyen a Salmonella baktérium, vagyis mindig marad néhány példány, amely túléli a kezelést és utána villámgyorsan elszaporodik, ráadásul jó eséllyel már ellenálló lesz az addig alkalmazott vegyszerrel, mint a Salmonella az antibiotikummal szemben.
Tehát technológia nincs. szemléletváltás kell hogy legyen.

A Dermanyssust nem irtani kell, hanem a fertőződést, vagyis a behurcolást kell megelőzni!
2013.06.02 15:16:46
Suadas
Napos csirke felnevelésénél, melyek azok a készítmények amelyek feltétlenül kellenek a védekezésben. Mi a naposcsibék javasolt állategészségügyi prgramja és annak szerei? Köszönöm
2012.10.17 03:02:38
Daam
Ez a bejegyzés válasz Rosa Rugosa 2012.10.05 10:10:11-kor keltezett hozzászólására:

Kedves Zoltán!

Az ön oldala eddig a legkimerítőbb tyúktetű és egyéb tyúkon élőskődő lények terén.
A legnagyobb gondom az, hogy szinte egyik szernél sem olvasható, hogy pl. tojó tyúkoknál használható-e, illetve mennyi ideig nem szabad a tojásukat megenni?
Van-e olyan szer, amit kimondottan ilyen állatok számára ajánl?
Olvastam egy ByeMite nevű szerről, amit sikerrel alkalmaztak nagy telepeken, de ez ha jól látom kereskedelmi forgalomban nem kapható.
A kérdésem az lenne, hogy milyen szert ajánlana annak, akinek mondjuk 30-40 tyúkot kell lefújni, illetve az ólat fertőtleníteni?
Köszönöm a válaszát.
Éva
Kedves Éva!

Az élelmezésegészségügyi várakozási időt mindenképpen be kell tartani. Annak lejártáig nem tanácsos a tojást felhasználni étkezésre, de kiválóan használható például ilyenkor is a tojás keltetére, mert ezek a készítmények az embriót érdemben nem károsítják.
Ami az ólat, meg a 30-40 tyúkot illeti:
A Dermanyssus viselkedését tekinve pókféle, vagyis nappal elbújik a résekben, zugokban, repedésekben. Tehát az épülettel kell kezdeni a mentesítést. Ha sok a rés és a repedés, akkor reménytelen a mentesítés.
A tyúkokat ilyen kis tételnél megpróbálnám Insecticid 2000 használatával leszórni. Ilyen kis kiszerelésben a felszívódó szerek nem igazán elérhetőek. Sajnos itt is ugyanaz a helyzet, mint a növényvédő szereknél. A kis kiszerelések megszűnnek a nagy kiszerelésekkel meg nem lehet mit kezdeni kicsiben.
Ráadásul a hatékony szereket kivonják a forgalomból. Például az általunk írt Reldan is jelenlegi formájában megszűnőben van.
2012.10.05 10:10:11
Rosa Rugosa
Kedves Zoltán!

Az ön oldala eddig a legkimerítőbb tyúktetű és egyéb tyúkon élőskődő lények terén.
A legnagyobb gondom az, hogy szinte egyik szernél sem olvasható, hogy pl. tojó tyúkoknál használható-e, illetve mennyi ideig nem szabad a tojásukat megenni?
Van-e olyan szer, amit kimondottan ilyen állatok számára ajánl?
Olvastam egy ByeMite nevű szerről, amit sikerrel alkalmaztak nagy telepeken, de ez ha jól látom kereskedelmi forgalomban nem kapható.
A kérdésem az lenne, hogy milyen szert ajánlana annak, akinek mondjuk 30-40 tyúkot kell lefújni, illetve az ólat fertőtleníteni?
Köszönöm a válaszát.
Éva
2012.07.05 12:25:50
Kertész
Érdeklődnék.

,,Tyúktetű", bolha és hasonló ínyencségeket szeretnék kiirtani az ólból, ahol együtt vannak nyulak és tyúkok. Olyasmi kéne, amit be tudok permetezni akár a nyulat, tyúkot is lefújva, meg az épület belsejét is. (persze ezt úgy gondoltam, hogy élve maradnak kedvenc jószágaink.. ) Ja és ha az ólat befújtam, akkor gondolom, hogy kéne fújni esetleg ismétlés szerűen is, de mindenképpen az egész területet, ahol az állatok járnak-kelnek. Ez durva lenne, mert több ezer nm-ről van szó.
Ha csak bemegyünk a nyulakat etetni-itatni (mert a tyúkok kint kapnak), akkor kifelé jövetben már másznak a fejünkről lefelé a tetvek, vagy ki tudja, mik. Szürke, atkának kinéző picike rovarok.
2011.07.20 00:46:20
Daam
Ez a bejegyzés válasz Tothsasa 2011.06.20 09:00:38-kor keltezett hozzászólására:

Üdvözlöm Daám úr, tyúk tetűvel küzdök de nem tudom mi lenne a hatásos dolog.A tyúkok kedvtelenek,rázzák a fejüket mindig és 3 db el is pusztult már 20db-bol.Olvastam itt a ciket de sok minden van írva,nem igazodni el,olyan szer kellene ami pucolja a tetűt végleg vagy legalább egy jó ideig.válaszát előre is köszönöm.üdv Tóth Sándor
Tisztelt Uram!
Sajnos jó hírrel nem szolgálhatok. Nincsen csodaszer. Csak a komlpex védekezés eredményes. Irtogatni persze lehet, de a kiirtás az nehéz feladat!
2011.06.20 09:00:38
Tothsasa
Üdvözlöm Daám úr, tyúk tetűvel küzdök de nem tudom mi lenne a hatásos dolog.A tyúkok kedvtelenek,rázzák a fejüket mindig és 3 db el is pusztult már 20db-bol.Olvastam itt a ciket de sok minden van írva,nem igazodni el,olyan szer kellene ami pucolja a tetűt végleg vagy legalább egy jó ideig.válaszát előre is köszönöm.üdv Tóth Sándor
2010.09.04 19:43:44
Merlan
Ez a bejegyzés válasz Bodnar00 2010.08.15 22:45:59-kor keltezett hozzászólására:

Köszönöm a segítséget! Akkor lényegébe a Bio Kill-t és hasonló permeteket rá lehet fújni a mészre és hatásos is marad csak rövidebb ideig, vagy teljesen elveszti a hatás mechanizmusát?
A Neostomosan-t én is használom. 1 db 5 ml-es ampula 2 liter vízben feloldva. Ha nagy a tyúktetű invázió, a baromfiakat belemártogatom a Neostomosan oldatba, majd a maradékot kipermetezem az ólra. Néha csak permetezek: először a madarakat, majd az ólat. Előzetesen az ólat jól kitakarítom, hogy a tetű minél kevésbé tudjon elrejtőzni. Deszka falú ólakban szinte lehetetlen a védekezés.
Újabban tyúktetű ellen Ivermectin-t haszhálok. Kék csepp a tarkóra, 3 hét múlva ismétlés (a petéből akkor kelnek ki a fiatal tetűk - pete ellen nem hat az Ivermectin). Az Ivermectin jó belső élősködők ellen is, 0,5 kg tömegre vetítve 1 csepp a csőrbe. Az orsóférget, tüdőférget jól viszi.
Újabban egy fajtajelleges tyúkot sikerült kikezelnem. Kölcsönbe adtam egy ismerősömnek, ahol összeszedett egy baktériumos fertőzést (nem kokcídium, nem mycoplasma). Az állat kedvetlen volt, lesoványodott, taréja fakó volt. Gondoltam valami belső szervi elváltozásra is, de azért végezetül nekiláttam egy Doxyvit+Amoxycillin kezelésnek. Már az első kezelés hatására látványos javulás következett be. Mintha nem is ugyanaz a tyúk lett volna. Most a harmadik napnál tartok. Még 2 kezelés és lesz egy gyógyult tyúkom. Érdekes, hogy az egészség visszaállásával a tyúk káricál, magára engedi a kakast, pedig pár napja már azon gondolkodtam, hogy elaltatom.
Egy másik téma, ha valakit érdekel. Hallottam, és ez nálam is igazolódott, hogy a tavaszi és az őszi keltetés a jó. Nyáron nem érdemes kotlót ültetni (szalmonella, tyúktetű, nagy meleg). Nálam bejött már egy kései (október közepi) keltetés is két éve. Bár a télbe mentünk minden csibét sikerült felnevelni (infralámpa nélkül). A titok a tepertőben volt. Ipari tepertő fűtötte a pipéket a zord téli napokon.
Jelenleg úgy néz ki, hogy összejön még egy kései keltetés ebben az évben.
Majd beszámolok a tapasztalatokról.
2010.08.16 19:37:07
Daam
Ez a bejegyzés válasz Bodnar00 2010.08.15 22:45:59-kor keltezett hozzászólására:

Köszönöm a segítséget! Akkor lényegébe a Bio Kill-t és hasonló permeteket rá lehet fújni a mészre és hatásos is marad csak rövidebb ideig, vagy teljesen elveszti a hatás mechanizmusát?
Hát azért nem teljesen. Úgy látom nem magyarul írtam le, amit leírtam: Csak a komplex védekezés eredményes! A többi: maszatolás. A maszatolás maximum arra jó, hogy előbb-utóbb a használt hatóanyaggal szemben rezisztens Dermanyssus tenyészetet alakítsunk ki baromfiállományunkban. Az igaz, hogy a Neo Stomosan hatását a mész közömbösíti. Ez azért van, mert a kalcium karbonát és a Stomosan hatóanyaga reakcióba lép egymással. A többit valóban rá lehet fújni a mészre, azokat ugyan nem közömbösíti, de a porózus felület biztosan csökkenti a hatásukat. Azért csökkenti, mert a meszelt fal porózus felület, így részben beszívja a hatóanyagot. A meszelt falra a piretroid hatóanyagú szerek és a szilikátalapú szerek kombinációja lehetne eredményes. A szilikát hatóanyagú atkaölők megszáradva a porózus felületen olyan felületet képeznek, mint amilyen felületet ad a kerítésfalak tetejébe épített üvegdarabok egy ónos eső után. Ha rámegy az atka, akkor megvágja magát, vagyis megsérül. A sérült felületen a piretroid könnyebben felszívódik. Ezzel viszont egy a probléma: Ezek a mikro méretű szilikátdarabkák leválva a falról, a tüdőnkben okozhatnak olyan problémát, amely pl. tüdőrák kialakulásához vezethet. Ezért nem szerepeltettük a szilikát hatóanyagú atkaölőket a cikkben.
2010.08.15 22:45:59
Bodnar00
Ez a bejegyzés válasz Daam 2010.08.15 19:39:14-kor keltezett hozzászólására:

Még talán annyit, hogy a Neo-Stomosan valóban nem hatékony a meszelt falon. De mára már feltalálták a mészmentes beltéri műanyag festékeket is. Tehát van megoldás. A piretroidok is hatékonyak lehetnek a festett felületen, de csak kb. 10 nap maximum 4 hétig, mert az idő előrehaladtával e szerek elbomlanak.
Komplex védekezés alatt az állomány egyszerre telepítése és eltávolítása, a higiénikus takarítás és fertőtlenítés, a felületek résmentesítése és vegyszeres kezelése, az új állomány mentessége. a berendezés mentesítése egyaránt fontos. Ha csak egy is nem valósul meg maradéktalanul, akkor már lőttek az eredménynek!
Köszönöm a segítséget! Akkor lényegébe a Bio Kill-t és hasonló permeteket rá lehet fújni a mészre és hatásos is marad csak rövidebb ideig, vagy teljesen elveszti a hatás mechanizmusát?
2010.08.15 19:39:14
Daam
Még talán annyit, hogy a Neo-Stomosan valóban nem hatékony a meszelt falon. De mára már feltalálták a mészmentes beltéri műanyag festékeket is. Tehát van megoldás. A piretroidok is hatékonyak lehetnek a festett felületen, de csak kb. 10 nap maximum 4 hétig, mert az idő előrehaladtával e szerek elbomlanak.
Komplex védekezés alatt az állomány egyszerre telepítése és eltávolítása, a higiénikus takarítás és fertőtlenítés, a felületek résmentesítése és vegyszeres kezelése, az új állomány mentessége. a berendezés mentesítése egyaránt fontos. Ha csak egy is nem valósul meg maradéktalanul, akkor már lőttek az eredménynek!
2010.08.15 19:18:28
Daam
Ez a bejegyzés válasz Bodnar00 2010.08.14 20:08:19-kor keltezett hozzászólására:

Jó napot! Olvastam a madártetű atkáról szóló cikket , és nem tudom eldönteni milyen szert vegyek ellenük mert a tyúkokat, tojásukért tartjuk , és néha vágunk közülük , akkor bizonytalanodtam el teljesen mikor valahol olvastam hogy nem jók meszelt helyiségre ezek a permetek. Pedig nemrég meszeltem ki mert valahol azt is olvastam hogy nem bírják a meszet, ó dehogynem bírják ott hemzsegnek az illesztéseknél . Port meg nem merek használni nehogy megegyék. Előre is Köszönöm a segítséget .
Tisztelt Bodnár úr!

Ahogy a cikkben is írtuk: Csak a komplex védekezés eredményes. A többi csak maszatolás. Mivel az ördög a részletekben a vörös ördög meg a repedésekben lakik, ezért a meszelés önmagában semmit nem old meg. Én a múlt évben egy kőművesnél a baromfiól teljes belsejét leverettem, újravakoltattam. No, az eredményes volt!
Az az épület, ahol sok a rés és a repedés, az nem mentesíthető.
Gyéríteni pl. permetrin tartalmú szerekkel lehet, mert viszonylag nehezen alakul ki ellene rezisztencia. Ez a hatóanyag talán a legkevésbé toxikus. Ezt a hatóanyagot merném használni olyan helyen ahol vágás és tojástermelés is van. Többek között a Bio Kill, a Piret Mix és az Insecticid 2000 tartalmazza ezt a hatóanyagot. Mindhárom szabad forgalmú irtószer. A permetezhető változatokkal lehetne kezelgetni, de ahogy írtuk is: Csak a komplex védekezés eredményes.
Sajnos a Dermanyssus többnyire csak éjszaka tartózkodik az állaton, egyébként elbújik a résekben, repedésekben, ami megnehezíti a kezelést.
2010.08.14 20:08:19
Bodnar00
Jó napot! Olvastam a madártetű atkáról szóló cikket , és nem tudom eldönteni milyen szert vegyek ellenük mert a tyúkokat, tojásukért tartjuk , és néha vágunk közülük , akkor bizonytalanodtam el teljesen mikor valahol olvastam hogy nem jók meszelt helyiségre ezek a permetek. Pedig nemrég meszeltem ki mert valahol azt is olvastam hogy nem bírják a meszet, ó dehogynem bírják ott hemzsegnek az illesztéseknél . Port meg nem merek használni nehogy megegyék. Előre is Köszönöm a segítséget .
2009.08.26 17:45:29
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Daam 2009.08.11 23:08:13-kor keltezett hozzászólására:

A baj nem csak ott van, hogy kikölti, vagy sem, mert lehet, hogy kikölti. Az a nagy kérdés, hogy milyen lesz amit kikölt?
El kell dönteni, hogy hús, vagy májlibára van szükség, majd a körülményeket bíró, az igényeknek megfelelő fajta kiválasztása a feladat.

Ja, meg a lúdpéniszbetegségre is nagyon kell vigyázni! Fecske nélkül nem szaladgálunk ám a gunarak között!!!
Majd a sövényvágó ollót magam elé tartom ,de nem vettem meg a libusokat,mert pont akkor hordtzák ide a piacra őket,amikor én meg a krumplit Nyíregyházára.
A Hajdúságban mindig volt liba,sokszor száz feletti állomány.
Elvileg nekem mindegy lett volna ahasznosítási irány,csak inkább a kelésgyengeségtől,meg a vontatottabb ,vagy egyáltalán apróbb termetűre fejlődéstől tartok.
2009.08.11 23:08:13
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.08.09 21:48:22-kor keltezett hozzászólására:

Köszönöm a választ.Én is így gondoltam.No majd kerítek valahonnan-ha máshonnan nem,akkor Gödöllőről- Rajnait.Az maga ki is költi...
A baj nem csak ott van, hogy kikölti, vagy sem, mert lehet, hogy kikölti. Az a nagy kérdés, hogy milyen lesz amit kikölt?
El kell dönteni, hogy hús, vagy májlibára van szükség, majd a körülményeket bíró, az igényeknek megfelelő fajta kiválasztása a feladat.

Ja, meg a lúdpéniszbetegségre is nagyon kell vigyázni! Fecske nélkül nem szaladgálunk ám a gunarak között!!!
2009.08.09 21:48:22
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Daam 2009.08.09 19:40:33-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Kolléga!

Mint ahogyan állattenyésztésből tanultuk, a hibrid végtermék az végtermék. Tehát a válaszom: Nem. Ettől függetlenül a Kolos lúd nem fajhibrid, tehát biológiai szempontból szaporítható a végtermék is, csak nem fog olyan "Kolos" termelési tulajdonságokat biztosítani. Szerintem nem érdemes vele kínlódni, meg kisérletezni. Sokkal olcsóbb megvenni a végterméket és felhizlalni. A keresztezés eredményéhez ugye állattenyésztőnek kell lenni, vagyis tudni kell az állattenyésztési genetikát, a szülő vonalak termelési tulajdonságait. Meg kell határozni a tenyészcélt, a keresztezéshez vonalakat kell felállítani, tesztpárosítás, teljesítményvizsgálatok és így tovább...
Köszönöm a választ.Én is így gondoltam.No majd kerítek valahonnan-ha máshonnan nem,akkor Gödöllőről- Rajnait.Az maga ki is költi...
2009.08.09 19:40:33
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.08.09 18:28:09-kor keltezett hozzászólására:

Kedves Daám tanár úr!
Kolos hibrid lúd leromlás nélkül szaporítható-e saját keltetéssel?Ez a fajta is csak egy végtermék,vagy próbálkozzak a keltetéssel?Ha szaporításkor már leromlik,akkor vajon milyen arányban lesz esetleg jó ,,Kolos" jellemzőkkel megáldva a szaporulat?Szürkével (sajnos nem tudom,milyen fajta,de nem Landesi) keresztezve mire számítsak?Lehet-e belőle jó ,,áruliba"?(tömeg,húsformák,növekedési erély)
Tisztelt Kolléga!

Mint ahogyan állattenyésztésből tanultuk, a hibrid végtermék az végtermék. Tehát a válaszom: Nem. Ettől függetlenül a Kolos lúd nem fajhibrid, tehát biológiai szempontból szaporítható a végtermék is, csak nem fog olyan "Kolos" termelési tulajdonságokat biztosítani. Szerintem nem érdemes vele kínlódni, meg kisérletezni. Sokkal olcsóbb megvenni a végterméket és felhizlalni. A keresztezés eredményéhez ugye állattenyésztőnek kell lenni, vagyis tudni kell az állattenyésztési genetikát, a szülő vonalak termelési tulajdonságait. Meg kell határozni a tenyészcélt, a keresztezéshez vonalakat kell felállítani, tesztpárosítás, teljesítményvizsgálatok és így tovább...
2009.08.09 19:27:48
Daam
Ez a bejegyzés válasz Merlan 2009.08.08 19:13:12-kor keltezett hozzászólására:

Kedves Tanár Úr!

Meggyőztél. Idén legalább 3 keltetésem ment el a kotló miatt. Egyből megrendeltem 20 db műanyag tojást és egy kisebb keltető gép után fogok nézni. A Te géped nagyon tetszene, de tudom nem eladó. Holnap megyek Monorra, majd körülnézek. Kár, hogy nem értek a gépekhez, ezért ott inkább nem is vásárolok.
Kedves Tanár Úr!

Az általam használt belga Ovo-lux gépeket már tudomásom szereint legalább tíz-tizenöt éve nem gyártják. (A konstrukció megbízhatóságáról ennyit.) A ház előbb megy tönkre, mint az elektronika, pedig az is bírja a strapát. A jelenleg forgalmazottakból a HU-100 SK-t merem nyugodt lélekkel ajánlani, bár az ára kissé húzós, pláne mióta az állam is rendesen kiveszi részét az árból. Használtan talán fűtőegységet lenne érdemes megvenni, mert a ház kompletten mindössze hat ezer forint. Sajnos azonban a fűtőegység műszaki állapota a helyszínen nem megítélhető. Használt gép vásárlása mindenképpen lutri. Nekem eddig bejöttek a használt gépek, bár volt olyan, amit javítani kellett. lehet házilag is keltetőt építeni, de annak a megbízhatósága az elektronika függvénye. A hőeloszlás meg sokszor a ház és a ventillátor függvénye.
2009.08.09 18:28:09
Crocus Julius
Kedves Daám tanár úr!
Kolos hibrid lúd leromlás nélkül szaporítható-e saját keltetéssel?Ez a fajta is csak egy végtermék,vagy próbálkozzak a keltetéssel?Ha szaporításkor már leromlik,akkor vajon milyen arányban lesz esetleg jó ,,Kolos" jellemzőkkel megáldva a szaporulat?Szürkével (sajnos nem tudom,milyen fajta,de nem Landesi) keresztezve mire számítsak?Lehet-e belőle jó ,,áruliba"?(tömeg,húsformák,növekedési erély)
2009.08.09 18:20:28
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Merlan 2009.08.08 19:13:12-kor keltezett hozzászólására:

Kedves Tanár Úr!

Meggyőztél. Idén legalább 3 keltetésem ment el a kotló miatt. Egyből megrendeltem 20 db műanyag tojást és egy kisebb keltető gép után fogok nézni. A Te géped nagyon tetszene, de tudom nem eladó. Holnap megyek Monorra, majd körülnézek. Kár, hogy nem értek a gépekhez, ezért ott inkább nem is vásárolok.
Kedves Baglyas tanár úr!
Keltetőnk nekünk is volt és eléggé odfa kell rá figyelni,hogy sikeres legyen a dolog.Eladtuk,mert volt olyan esztendő,amikor 200 darab gyöngyöst hurcolt el a rókakoma.De olyan is megtörtént,hogy a nagy pulyka alól ette meg egy éjszaka a tojásokat a barátunk.
Azóta előnevelt baromfit veszünk...Saját keltetéskor hibridfajtákkal nem biztos,hogy érdemes kísérletezni,mert a ,,hibridség miatt" is és a beltenyésztés miatt is nagy lehet a leromlás,elhullás.
Nekünk ilyen volt:HU 140 SK
Ezt nézted már?
http://www.cylex-tudakozo.hu/ceg-info/pl-maschine- kft--9601.html
http://www.plmaschine.hu/hun/magyar.html
http://www.plmaschine.hu/hun/haztaji.htm
2009.08.08 19:13:12
Merlan
Ez a bejegyzés válasz Daam 2009.08.08 15:21:57-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Baglyas Tanár Úr!

Így látatlanban azt feltételezem, hogy és mivel egy fiatal jércéről van szó, ezért a hormonrendszere még nincs teljesen a helyén annak a madárnak. A tünetek szerintem erre utalnak. Lehet, hogy csak átmeneti állapot, de az is lehet, hogy ilyen marad.
A keltetés hőmérsékletét a tojásokban az embrió fejlődéséből lehet nyomon követni Ha a tojás maghőmérséklete a 35 °C-ot nem haladja meg, akkor elhalnak az embriók. Ha meghaladja, akkor valamennyi kikelhet.

Ilyen esetben, ha nem normális a kotlás, akkor a kotló nagy valószínűséggel egy idő után ott fogja hagyni a tojásokat. Ezzel szemben a keltetőgép sohasem hagyja ott a tojásokat, legfeljebb elromlik. Ha a kotló elromlik, akkor annak a javítása nehézkesebb, mint a keltetőgépé.
Kedves Tanár Úr!

Meggyőztél. Idén legalább 3 keltetésem ment el a kotló miatt. Egyből megrendeltem 20 db műanyag tojást és egy kisebb keltető gép után fogok nézni. A Te géped nagyon tetszene, de tudom nem eladó. Holnap megyek Monorra, majd körülnézek. Kár, hogy nem értek a gépekhez, ezért ott inkább nem is vásárolok.
2009.08.08 15:21:57
Daam
Ez a bejegyzés válasz Merlan 2009.08.08 11:22:18-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Daám Tanár Úr!

Napok óta próbálok az internet magyar és angol weboldalain választ találni kérdésemre, melynek lényege a következő:
-"előhasi" jércém elkotlott mindösszesen 5 hónapos korában. Letojt 11 tojást, majd úgy gondolta kikelti azokat. Igen ám, de nem viselkedik kotló módjára. Már 3. napja üli a tojásokat, de nem kotyog, tollát nem borzolja, ha a kakas közelíti, sőt a kakast magára is engedi. Elkaptam és megnéztem - a hason hiányoznak a tollak, ami - úgy tudom biztos jele az elkotlásnak. Azóta is rendületlenül üli a tojásokat jó kotló módjára.
Talán később jön be az igazi kotlós habitus: felborzolt toll, kotyogás? Nem lehet, hogy a tojások keltetése így még nem a megfelelő hőfokon történik?
Kérlek adj tanácsot ebben a különös ügyben.
Tisztelt Baglyas Tanár Úr!

Így látatlanban azt feltételezem, hogy és mivel egy fiatal jércéről van szó, ezért a hormonrendszere még nincs teljesen a helyén annak a madárnak. A tünetek szerintem erre utalnak. Lehet, hogy csak átmeneti állapot, de az is lehet, hogy ilyen marad.
A keltetés hőmérsékletét a tojásokban az embrió fejlődéséből lehet nyomon követni Ha a tojás maghőmérséklete a 35 °C-ot nem haladja meg, akkor elhalnak az embriók. Ha meghaladja, akkor valamennyi kikelhet.

Ilyen esetben, ha nem normális a kotlás, akkor a kotló nagy valószínűséggel egy idő után ott fogja hagyni a tojásokat. Ezzel szemben a keltetőgép sohasem hagyja ott a tojásokat, legfeljebb elromlik. Ha a kotló elromlik, akkor annak a javítása nehézkesebb, mint a keltetőgépé.
2009.08.08 11:22:18
Merlan
Tisztelt Daám Tanár Úr!

Napok óta próbálok az internet magyar és angol weboldalain választ találni kérdésemre, melynek lényege a következő:
-"előhasi" jércém elkotlott mindösszesen 5 hónapos korában. Letojt 11 tojást, majd úgy gondolta kikelti azokat. Igen ám, de nem viselkedik kotló módjára. Már 3. napja üli a tojásokat, de nem kotyog, tollát nem borzolja, ha a kakas közelíti, sőt a kakast magára is engedi. Elkaptam és megnéztem - a hason hiányoznak a tollak, ami - úgy tudom biztos jele az elkotlásnak. Azóta is rendületlenül üli a tojásokat jó kotló módjára.
Talán később jön be az igazi kotlós habitus: felborzolt toll, kotyogás? Nem lehet, hogy a tojások keltetése így még nem a megfelelő hőfokon történik?
Kérlek adj tanácsot ebben a különös ügyben.
2009.07.04 17:36:52
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Daam 2009.06.29 00:56:21-kor keltezett hozzászólására:

Állattenyésztés tantárgy kapcsán is van egy gondolatom.
Végetért a vizsgaidőszak. Voltak, akik nem jöttek vizsgázni, nekik ajánlom Glázser Bozsó díjas kétsorosomat:

Ha Ön nem jött el időre...
Találkozunk... majd jövőre!

Volt keltetőnk ,kicsi-azt hiszem 80-as-,de vagy 2 éve eladtuk...(a rókakomának nem keltetünk százszámra )
2009.06.29 01:00:21
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.28 17:30:27-kor keltezett hozzászólására:

Köszönöm.A kotlónéne azóta összetörte az összes alárakott tojást.
No nem baj ,várjuk a nyúlfialást ismét.
Összetörte? Az összeset? Olyan nem szokott lenni. Szerintem inkább megette valami. Olyankor szokott az összes összetörni. Kutya, róka vagy borz szokott olyat tenni. A görény és a patkány egyenként tűnteti el a tojásokat.
2009.06.29 00:56:21
Daam
Állattenyésztés tantárgy kapcsán is van egy gondolatom.
Végetért a vizsgaidőszak. Voltak, akik nem jöttek vizsgázni, nekik ajánlom Glázser Bozsó díjas kétsorosomat:

Ha Ön nem jött el időre...
Találkozunk... majd jövőre!
2009.06.29 00:24:14
Daam
Nem véletlenül mondtam. Bár a keltetőgépnél is lehet gond az ilyen viharos időben áramszünet esetén. A nagyobb keltetők ezért tartanak aggregátort. Én egy inverteren és egy akkumulátoron gondolkodom, az ellátja a kis asztali keltetőt áramszünet esetén is árammal, megfelelően erős akku esetén akár egy napig is.
2009.06.28 18:29:31
Merlan
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.28 17:30:27-kor keltezett hozzászólására:

Köszönöm.A kotlónéne azóta összetörte az összes alárakott tojást.
No nem baj ,várjuk a nyúlfialást ismét.
Nekem is kínlódva megy a keltetés. Chabo tyúkom olyan mélyen jár rövid lábából kifolyólag, hogy az esős időben összesarazta a hasi tollait. Ebből adódóan a tojásokat is elszennyezte. Tetű-ügyileg nem vagyok szakértő, de úgy látom szenved a kotló. Próbál fürödni, node a nedves homokban? Szórtam Piretrin extrát a fészekre és a tyúkra, később kicseréltem a szénát frissre. Ahogy kotyog a kotló, úgy hozzáfutnak a 3 hónapos előző kelésű csirkéi. A kotló meg van zavarodva, ahogyan én is. Leszaladgál a fészekről, a tojások pedig gondolom kihűlnek. Jövőre beszerzek egy keltető gépet, mert beláttam, hogy a kotlóban tényleg nem lehet bízni.
2009.06.28 17:30:27
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Daam 2009.06.21 21:00:18-kor keltezett hozzászólására:

Amennyi aláfér! Normál tyúktojásból normál tyúk alá 19-21 szokott beférni. Tiszta szalmával almozott fészekbe. Fertőtlenítés 5-10%-os Hypo oldatba mártásssal, majd ha megszáradtak akkor mehetnek a tyúk alá.
Lámpázás a 6. napon. Jobb híján setétedés után egy halogénes izzójú zseblámpával.

Nincsmit, nagyon szívesen, de ezt kendnek gazduram tavajról már tudni kéne!
Köszönöm.A kotlónéne azóta összetörte az összes alárakott tojást.
No nem baj ,várjuk a nyúlfialást ismét.
2009.06.21 21:00:18
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.20 15:16:50-kor keltezett hozzászólására:

Érdeklődnék
Hány tojást tegyek a kotló alá?Sima mosás után hypos vízbe mártás?Hány százalékosba?
Köszönöm
Amennyi aláfér! Normál tyúktojásból normál tyúk alá 19-21 szokott beférni. Tiszta szalmával almozott fészekbe. Fertőtlenítés 5-10%-os Hypo oldatba mártásssal, majd ha megszáradtak akkor mehetnek a tyúk alá.
Lámpázás a 6. napon. Jobb híján setétedés után egy halogénes izzójú zseblámpával.

Nincsmit, nagyon szívesen, de ezt kendnek gazduram tavajról már tudni kéne!
2009.06.20 15:16:50
Crocus Julius
Érdeklődnék
Hány tojást tegyek a kotló alá?Sima mosás után hypos vízbe mártás?Hány százalékosba?
Köszönöm
2009.06.09 00:01:47
Daam
Az állattenyésztés vizsgnapok:

2009.06.12.: Levelező vizsganap. Vizsgatárgyak: Állattenyésztés

2009. 06. 15.: Nappali tagozatos és levelezős vizsganap.
Vizsgatárgyak: Állattenyésztés, Állattenyésztés II., Ökológiai állattartás.

2009. 06 22.: Nappali tagozatos és levelezős vizsganap.
Vizsgatárgyak: Állattenyésztés, Állattenyésztés II., Ökológiai állattartás.

A vizsgák minden nap 9.00-14.00-ig tartanak, de a kezdés részemről már előbb megkezdődik. 7.00-kor érkezem, majd a terem nyitás és a vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció következik. A 9.00 óra előtt érkezők az adminisztráció elvégzése után természetesen előbb is megkezdhetik a vizsgát. Tételhúzás már akár 8.00 órától, vagy előbb is lehet. Aki előbb készül fel, nem kell megvárnia a 9.00 órát, természetesen a vizsgát előbb is elkezdheti. 14.00-ig mindenkit fogadok, lehetőleg utána már ne jöjjön senki vizsgázni. Előreláthatólag a helyszín a 154-es terem lesz. Természetesen csak az aktuális napra az előzetesen az ETR-en már bejelentkezettek jöhetnek vizsgázni. A pár jegymegajánlásos hallgatóval a tételhúzás után, a többiek felkészülése alatti időben foglalkozom.
Meg nem engedett segédeszköz használata utóvizsgát von maga után! Az elégtelent gondolkodás nélkül fogom az Indexbe beírni!
Vizsgatételek húzása : Az előzetesen kiadott tételekből történik.
(Az előzetesen ismertetettek szerint.)

Kérem a fentiek megértését és betartását!

Felraktam ide is, mert a múlt héten magam is megtévedtem a heteket illetve a vizsgaidőpontokat illetően.
2009.06.05 10:01:34
Daam
Most hallottam a Kossuth Rádióban: "Sok gyerek azt hiszi, hogy a tejet a tejgyárban gyártják."

Mennyire helyesen hiszi, mondhatnám: Tudja. Igazából inkább érzi. Ez persze csak a zacskóból, dobozból forgalmazott tejekre igaz.
A termelőtől származó tej természetesen (jelenleg még) tehéntől származik, abban még nincs kémia.
2009.05.28 06:08:48
Daam
Bár a kérdés nem itt merült fel, hanem telefonon, ennek ellenére itt is közlöm, hogy a pünkösdhétfői vizsgát megtartom, annak ellenére, hogy ünnep lesz, mert senki nem vette észre, hogy hétfőn nincs munkanap, ráadásul az ETR is engedte a hallgatókat regisztrálni arra a napra. A kollégium nyitva lesz, a vizsgához meg majdcsak találunk egy helyet.
2009.04.28 16:55:03
Daam
Ide várom az állattenyésztés tantárgy kapcsán felmerült kérdéseket!

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást. Regisztrálj itt!



vissza a címoldalra fórum címoldal







 
E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 


daam.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!