Témák

Szőlőszaporítás, dugványok, oltványok

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást. Regisztrálj itt!


2014.04.02 21:33:51
Daam
Ez a bejegyzés válasz Conegliano 2014.04.02 16:08:08-kor keltezett hozzászólására:

Sziasztok!Keresek ,vennék Fekete leányka /Feteasca neagra/,csókaszőlő,Alibernet szőlőoltványokat .
Mindezt az önmagával határos Magyarországon megteheted. Fekete leánykát Erdély-országban, Alibernetet a székesfővárosunk Pozsony környékén, Csókaszőlőt pedig a pécsi SZBKI-ben, vagy a velencei tó környékén Szentesi Józsefnél találsz. Oltványt pedig a csináld magad mozgalom keretében, vagy valamelyik oltványkészítőnél készíttethetsz.
2014.04.02 16:08:08
Conegliano
Sziasztok!Keresek ,vennék Fekete leányka /Feteasca neagra/,csókaszőlő,Alibernet szőlőoltványokat .
2011.11.30 20:28:07
Kertész
Ez a bejegyzés válasz József 2010.11.15 17:42:26-kor keltezett hozzászólására:

Tavaly ősszel 40db szőlőoltványt rendeltem Abasárról.
Meglepődtem, amikor az oltványok 1-2 szemre vissza voltak vágva és viaszba mártva érkeztek, amúgy korrektül becsomagolva.

Meg is eredt vagy 20db a 40-ből. 1980-ban telepítettem szőlőt, akkor az 500-ból kb. ugyanennyi 20db nem eredt meg.

Ez valami új technológia? Itt Székesfehérvár környékén ezzel nem találkoztam.
Igaz olcsó volt, hogy mennyire az csak jövőre derül ki, amikor a silány hajtásokból valami talán előbújik. Ezzel az akciómmal 2 évet veszítettem. (Az én koromban ez nem elhanyagolható)
Én most kaptam meg a múlt héten Abasárról sokféle oltványt. A Pálinkásné oltványának porzott a gyökere. A Veres-féle kicsit nedvesebb volt. Szerintem nem érnek rá foglalkozni normálisan a csomagolással, áruvá készítéssel. Egyszer fuvaroztam többezer tő málnámat, amit én szedtem fel a saját ültetvényemből és vittem odébb majd 500 km-rel. 1 sor nedves fűrészpor, 1 sor málnatő és ez így ment el egy ponyvás utánfutóban. Megérkezéskor gyors vermelés, majd tavasszal még daraboltam úgy, hogy egyí megindult hajtás legyen egy tőnek valón, meg egy kis gyökér és 8000 lett belőlük. 8000 darabból 8000 maradt meg. A gyökérzet szerkezetén és az iskolától az ültetőgödörig tartó szakasz dönti el nagyrészt az eredést.
Én most ezeket rendeltem:Pölöskei muskotály, Néró, Moldova, Palatina, Esther, Zalagyöngye, Suvenir, Dunavska lazúr, Lubik piros. Utóbbiból már nem volt, de a Néróból és az Estherből is kevesebb jött.
A poén kedvéért ez az én szőlős topikom:
http://agrarforum.lapunk.hu/?modul=forum&a=512 51

Nálunk inkább a zöldséges témák mennek....
2011.03.25 10:56:18
Csirkegabor
Kedve József!

Én gondolkodtam a témáról és az alábbiakra jutottam: Az oltványkészítők eltérően járnak el. Van aki a tenyészidőszak végén amikor felszedi az oltványokat, azokat visszametszi és a folyadékveszteség megakadályozása érdekében viaszba mártja, majd az el nem adott őszi oltványokat így tárolja. Én ezt valószínűsítem. Ez nem befolyásolja a minőséget, én kaptam kiváló minőségű, gyökérzetű oltványokat ilyen állapotban.
2010.11.18 13:49:56
József
Ez a bejegyzés válasz Csirkegabor 2010.11.16 09:23:42-kor keltezett hozzászólására:

Kedves József!

Én a lehető legkezdőbb vagyok. Nekem a vásárolt oltványaim pont olyanok voltak mint amit leírtál és 99% -os volt az eredés. Nekem nagy a gyanúm, hogy máshol van a kutya elásva.

Egyébként Kozma Pál 1966 -os kiadású könyvéből dolgozom, ott a viaszolást alkalmazzák:

"A ládából kiszedett oltványokról, egyes helyeken vízsugárral lemossák, más helyeken kissé szikkasztják, s utána kézzel leszedik, lefújják a fűrészport (vagy más rétegező anyagot). A vízzel mosott oltványt is szikkasztani kell bemártás előtt. Ezután 5-10 db oltványt kézbe véve egy mozdulattal az oltványok föld felszínén maradó felső részét (15-20 cm) 0,5-1 másodpercre bemártjuk az olvadt paraffinba, majd az üst fölött lecsapjuk a fölösleges paraffint. A jó paraffin vékony, áttetsző, filmszerű bevonatként szilárdul meg az oltványon. A bemártott oltványokat ideiglenesen egy helyen újrakötözve ideiglenesen vermelhetjük, vagy azonnal iskolázó tálcára rakva az iskolázás helyére szállítva dugványozzuk."
Kedves Gábor!


Most kaptam Generosa oltványokat Kecskemétről, ha én a különbséget zongorázni tudnám, ahogy mondani szokták, szimfóniát kellene írnom.

Amit leírsz, az rendben van, az iskolázás előtt. Én a kész oltványokról beszéltem. Nem mondhatom, hogy első osztályúak voltak, a gyökerek sem voltak bizalomgerjesztők, kár, hogy nem fényképeztem le őket elrettentésül.
Nem gondolom, hogy ilyen nagymértékű rizikót kellene vállalni, mert ki tudja mekkora tél következik?
2010.11.16 09:23:42
Csirkegabor
Ez a bejegyzés válasz József 2010.11.15 17:42:26-kor keltezett hozzászólására:

Tavaly ősszel 40db szőlőoltványt rendeltem Abasárról.
Meglepődtem, amikor az oltványok 1-2 szemre vissza voltak vágva és viaszba mártva érkeztek, amúgy korrektül becsomagolva.

Meg is eredt vagy 20db a 40-ből. 1980-ban telepítettem szőlőt, akkor az 500-ból kb. ugyanennyi 20db nem eredt meg.

Ez valami új technológia? Itt Székesfehérvár környékén ezzel nem találkoztam.
Igaz olcsó volt, hogy mennyire az csak jövőre derül ki, amikor a silány hajtásokból valami talán előbújik. Ezzel az akciómmal 2 évet veszítettem. (Az én koromban ez nem elhanyagolható)
Kedves József!

Én a lehető legkezdőbb vagyok. Nekem a vásárolt oltványaim pont olyanok voltak mint amit leírtál és 99% -os volt az eredés. Nekem nagy a gyanúm, hogy máshol van a kutya elásva.

Egyébként Kozma Pál 1966 -os kiadású könyvéből dolgozom, ott a viaszolást alkalmazzák:

"A ládából kiszedett oltványokról, egyes helyeken vízsugárral lemossák, más helyeken kissé szikkasztják, s utána kézzel leszedik, lefújják a fűrészport (vagy más rétegező anyagot). A vízzel mosott oltványt is szikkasztani kell bemártás előtt. Ezután 5-10 db oltványt kézbe véve egy mozdulattal az oltványok föld felszínén maradó felső részét (15-20 cm) 0,5-1 másodpercre bemártjuk az olvadt paraffinba, majd az üst fölött lecsapjuk a fölösleges paraffint. A jó paraffin vékony, áttetsző, filmszerű bevonatként szilárdul meg az oltványon. A bemártott oltványokat ideiglenesen egy helyen újrakötözve ideiglenesen vermelhetjük, vagy azonnal iskolázó tálcára rakva az iskolázás helyére szállítva dugványozzuk."
2010.11.15 17:42:26
József
Tavaly ősszel 40db szőlőoltványt rendeltem Abasárról.
Meglepődtem, amikor az oltványok 1-2 szemre vissza voltak vágva és viaszba mártva érkeztek, amúgy korrektül becsomagolva.

Meg is eredt vagy 20db a 40-ből. 1980-ban telepítettem szőlőt, akkor az 500-ból kb. ugyanennyi 20db nem eredt meg.

Ez valami új technológia? Itt Székesfehérvár környékén ezzel nem találkoztam.
Igaz olcsó volt, hogy mennyire az csak jövőre derül ki, amikor a silány hajtásokból valami talán előbújik. Ezzel az akciómmal 2 évet veszítettem. (Az én koromban ez nem elhanyagolható)
2010.10.26 19:52:11
József
Generosa oltványokat keresek, de hírdetésben nem találtam.

Végsősoron oltóvessző is megfelelne.

Segítségeteket előre is köszönöm.
2010.10.24 02:47:19
Daam
Ez a bejegyzés válasz Viti85 2010.10.17 09:07:31-kor keltezett hozzászólására:

Tanár úr!

Csak ezekre lettem volna kiváncsi. December elején átmennék a vesszőkért, ha az úgy jó lesz.
A másik két fajtát Baglyas tanár úrtól lehet megszerezni?
Ha igen, akkor hogyan érem el?

Köszönöm!
Időjárás függvénye.
Meg ráadásul nálam most szeptember 15 óta erszdelahajamat van, mert elvállaltam egy munkát december 15-ig, de már megbántam. Sebaj, majdcsak eljön az a tizenötödike.
2010.10.17 09:07:31
Viti85
Ez a bejegyzés válasz Daam 2010.10.15 20:35:21-kor keltezett hozzászólására:

Szerintem mély nyugalmi állapotban lenne érdemes vesszőt szedni, de azt is olyankor, hogy amikor nem lesz fagyfoltos. Vagyis a télen.
A Kossuth szőlőről mindent, csak az a kérdés, hogy mire kíváncsi?
Régi csemegeszőlő fajta a Csabagyöngye után, de még a Chasselas előtt érik. Stark Adolf magonca. bogyója középnagy, kissé megnyúlt. Jellegzetes íze van. Betegségekre, de főként a lisztharmatra érzékeny. Közepes biológiai értékű házikerti fajta.
Tanár úr!

Csak ezekre lettem volna kiváncsi. December elején átmennék a vesszőkért, ha az úgy jó lesz.
A másik két fajtát Baglyas tanár úrtól lehet megszerezni?
Ha igen, akkor hogyan érem el?

Köszönöm!
2010.10.15 20:35:21
Daam
Ez a bejegyzés válasz Viti85 2010.10.15 15:03:01-kor keltezett hozzászólására:


Köszönöm tanár úr!

Nagyon köszönöm, mikor és hogyan tudnék esetleg elmenni értük?
A Kossuth szőlőről mit tud tanár úr, édesanyám egyik kedvence és régi emlékek fűzik ehhez a fajtához.
Szerintem mély nyugalmi állapotban lenne érdemes vesszőt szedni, de azt is olyankor, hogy amikor nem lesz fagyfoltos. Vagyis a télen.
A Kossuth szőlőről mindent, csak az a kérdés, hogy mire kíváncsi?
Régi csemegeszőlő fajta a Csabagyöngye után, de még a Chasselas előtt érik. Stark Adolf magonca. bogyója középnagy, kissé megnyúlt. Jellegzetes íze van. Betegségekre, de főként a lisztharmatra érzékeny. Közepes biológiai értékű házikerti fajta.
2010.10.15 15:03:01
Viti85
Ez a bejegyzés válasz Daam 2010.10.14 20:23:53-kor keltezett hozzászólására:

Kossuth szőlőből és talán már a Pannon frankosból is tudok pár oltócsapot adni. Utóbbi fajta rezisztenciából nálam kitűnőre vizsgázott az idén. Még a direkttermőket is lepipálta.
Eleinte nem voltam oda érte, de kezdem megkedvelni ezt a fajtát, pedig az első termést majd talán jövőre fogja hozni.

Köszönöm tanár úr!

Nagyon köszönöm, mikor és hogyan tudnék esetleg elmenni értük?
A Kossuth szőlőről mit tud tanár úr, édesanyám egyik kedvence és régi emlékek fűzik ehhez a fajtához.
2010.10.14 20:23:53
Daam
Ez a bejegyzés válasz Viti85 2010.10.13 15:49:03-kor keltezett hozzászólására:

Bocsánat lenne még egy fajta ez a Kossuth szőlő.
Köszönöm.
Kossuth szőlőből és talán már a Pannon frankosból is tudok pár oltócsapot adni. Utóbbi fajta rezisztenciából nálam kitűnőre vizsgázott az idén. Még a direkttermőket is lepipálta.
Eleinte nem voltam oda érte, de kezdem megkedvelni ezt a fajtát, pedig az első termést majd talán jövőre fogja hozni.
2010.10.13 15:49:03
Viti85
Ez a bejegyzés válasz Viti85 2010.10.13 15:44:22-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt tanár Urak!

Érdeklődni szeretnék, hogy oltócsapokat a tél folyamán kérhetnék-e az alábbi fajtákból, Merlan, Odysseus (A 214), Pannon frankos, vagy szálvesszővel lehetnek saját gyökerűek?
Előre is köszönöm.
Bocsánat lenne még egy fajta ez a Kossuth szőlő.
Köszönöm.
2010.10.13 15:44:22
Viti85
Tisztelt tanár Urak!

Érdeklődni szeretnék, hogy oltócsapokat a tél folyamán kérhetnék-e az alábbi fajtákból, Merlan, Odysseus (A 214), Pannon frankos, vagy szálvesszővel lehetnek saját gyökerűek?
Előre is köszönöm.
2010.08.15 18:55:43
Daam
Ez a bejegyzés válasz Grapeman 2010.06.25 19:49:19-kor keltezett hozzászólására:

Hogy állsz a dugványokkal Tanár Úr?
Már méteresek a hajtások az erősebb fajtáknál.
2010.08.15 18:48:14
Daam
Ez a bejegyzés válasz Csirkegabor 2010.08.15 13:57:13-kor keltezett hozzászólására:

Üdvözlet!

Segítséget szeretnék kérni. Előre bocsátom hogy rendkívül zöldfülű vagyok. Kérlek segítsetek az alábbiakban:

- Honnan tudom eldönteni, hogy a kertembe lévő talajon feltétlenül szükséges e a filoxéra biztos alanyra oltanom, vagy esetleg a nekem tetsző szőlő vesszejét közvetlenül hajtassam ki?

- Honnan lehet beszerezni megfelelő alanyfajtát?

- Telepítéskor ha alaposan kívánok eljárni milyen magasságba kell a tápanyagdúsabb talajt a gödörbe helyezni?

- Az oltás folyamatáról (pl. hogyan kell az oltás után közvetlenül eljárni) tud e valaki nekem anyagot adni?

Tudom sok kérdést tettem fel. Jelenleg még a legelején vagyok. Ha van megfelelő szakirodalaom azt is megköszönöm.

Köszönöm a választ előre is (egy őrült könyvelő)
Kedves Gábor!

Ha a talajod homokos, akkor az filoxéra immúnis, vagyis akkor dolgozhatsz szabadgyökerű dugvánnyal. Ha más, akkor elviekben nem.
Nekem középkötött mészlepedékes csernozjom talajon is szabadgyökerű az összes szőlőm és nincs és sosem volt filoxéra problémám. Mentségemre szolgáljon, hogy hozzáférek és szükség esetén alkalmazom is a nem szabadforgalmú növényvédő szereket, ha kell. A szőlőm kis területű, hobbi szőlő, tehát könnyen felügyelhető. Szerintem manapság a felszívódó hatású rovar és atkaölő szerek korában a filoxéra probléma kicsit már túl van lihegve.

Alanyfajtát az alanytermesztőknél tudsz beszerezni. de kis területre én inkább oltványt vennék valamelyik oltványtermelőnél. Kicsiben nem érdemes vacakolni vele, hacsak nem valami különlegességgel akarsz szaporítani, ami a piacon nem beszerezhető (pl. valami gyűjteményes fajtát).

A többi kérdésedre a válasz a Bibliában van, vagyis: Dr. Kozma Pál: Szőlőtermesztés I. és II. kötet (e két kötet szerintem a magyar szőlészek Ó és Újszövetsége).
Sajnos ma csak könyvtárban vagy az antikváriumban érhető el, mert 1967-ben adták ki, ha jól emlékszem.
A metszés vonatkozásában nekem a Dr. Csepregi Pál: A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei a kedvencem. Sajnos ez is már antikvár, mert a múlt század nyolcvanas éveinek elején adták ki még főiskolás koromban.
A fajtaismeret vonatkozásában több jól használható új és régi Ampelográfiát is találsz. Az újakban a jelenleg használt fajták vannak, a régiekben a régiek értelem szerint.
A Google pedig a mi legjobb barátunk!
2010.08.15 13:57:13
Csirkegabor
Üdvözlet!

Segítséget szeretnék kérni. Előre bocsátom hogy rendkívül zöldfülű vagyok. Kérlek segítsetek az alábbiakban:

- Honnan tudom eldönteni, hogy a kertembe lévő talajon feltétlenül szükséges e a filoxéra biztos alanyra oltanom, vagy esetleg a nekem tetsző szőlő vesszejét közvetlenül hajtassam ki?

- Honnan lehet beszerezni megfelelő alanyfajtát?

- Telepítéskor ha alaposan kívánok eljárni milyen magasságba kell a tápanyagdúsabb talajt a gödörbe helyezni?

- Az oltás folyamatáról (pl. hogyan kell az oltás után közvetlenül eljárni) tud e valaki nekem anyagot adni?

Tudom sok kérdést tettem fel. Jelenleg még a legelején vagyok. Ha van megfelelő szakirodalaom azt is megköszönöm.

Köszönöm a választ előre is (egy őrült könyvelő)
2010.06.25 19:49:19
Grapeman
Hogy állsz a dugványokkal Tanár Úr?
2010.05.31 20:34:45
Daam
Ez a bejegyzés válasz Viti85 2010.05.30 11:35:18-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Tanár úr, urak!

A bemutatkozásom nem volt teljes, én egy 25 éves óvári agrárhallgató vagyok Dunaföldvárról,valamint már nagyon rég óta foglalkozzunk szőlővel a családban.
Viszont csak pár éve kezdtünk komolyan foglalkozni többnyire borszőlővel a tolnai borvidéken.
Nem akartam megsérteni, tudom hogy még nagyon sokat kell tanulnom és tapasztalnom a szőlészetből.
Köszönöm a gyors és kimerítő választ!

Tisztelettel Vitéz József!
Kedves József!

Akkor elő a szakirodalommal és elejétől a végéig oda-vissza.
Nem tudom, hogy hanyad éves hallgató. Azt sem tudom, hogy tanul, vagy tanult-e szőlőtermesztést, de azt tudom, hogy kétezer karakterben -ami itt egy maximális terjedelmű hozzászólás- nem lehet leírni a szőlő ivaros szaporítását. Ha komolyan érdekli, akkor dobjon meg egy mailcímmel, vagy egy postacímmel és többet írok, vagy CD lemezen küldök Önnek pár anyagot. A válasz a karakterek tekintetében valóban kimerítő volt, a téma tekintetében viszont csak morzsa. Egyébként most kezdődött a szőlő ivaros szaporításának szezonja, csak sajnos túlzottan hűvös van és tapasztalataim szerint gyengén lesz gyüjthető virágpor, legalábbis errefelé. Ja és még valami: Az interneten is érdemes keresgélni főleg az angol nyelvű oldalakon. Párat már leírtunk itt a fórumokban Baglyas Tanár Úrral, azokat feltétlen nézze meg!

Sok sikert! Ha megakad, vagy nem tiszta valami, akkor írjon!
2010.05.30 11:35:18
Viti85
Ez a bejegyzés válasz Daam 2010.05.22 20:19:40-kor keltezett hozzászólására:

Kedeves Barátom!

A szőlő ivaros szaporítását csak olyanoknak javaslom, akik megfelelő genetikai és szőlőfajta ismerettel, valamint szőlész gyakorlattal is rendelkeznek.
A szőlő ivaros szaporítása, keresztezése nemesítői tevékenység. Semmiképpen nem a kezdő szőlészek sportja. Én közel harminc évig kapálgattam a szőlőt, mire rá mertem szánni magam a nemesítésre. Aztán szükséges hozzá a megfelelő háttér is, pl. egy kertészeti főiskola, vagy pl. egy szőlészeti és borászati kutatóintézet.
Az ivaros szaporítás dióhéjban a következőképpen történik: Az anyának szánt fajta virágjait kasztráljuk, vagyis az éppen kinyílt virágból eltávolítjuk a még ki nem nyílt portokokat. A hímivarnak szánt fajtáról virágport gyűjtünk, de tisztán, hogy abban más fajta virágpora ne keveredjen! A kasztrált virágokat megóvjuk attól, hogy más virágporral érintkezésbe kerülhessenek. Ezután a kasztrált virágok bibéire felvisszük a virágport. Se túl későn, se túl hamar! Ezután még pár napig nem árt megóvni a virágokat a külső hatásoktól. Ha ez mind összejött, akkor már nincs más teendőnk, csak annyi, hogy megvárjuk, amíg a termés beérik. Ezután a magokat kinyerjük a szemekből. Télen rétegezve tároljuk, majd jarovizáljuk. Tavasszal elvetjük és a kikelt növénykéket életben tartjuk. Egy-két év alatt megerősödnek. Négy öt év után várhatóan termést hoznak. Ezután a variánsok közül kiszelektáljuk (kiválasszuk a céljainknak leginkább megfelelőt) ezt ivartalanul szaporítjuk, majd ha már van belőle elég, akkor jöhet a fajta elismertetése.
A szőlőnemesítés meglehetősen alapos ismereteket igényel! És persze nagyon nagy türelem is kell hozzá, de ezt csak az tudja, aki már próbálkozott két csipesszel meg egy bazinagy nagyítóvan a három kezében szőlővirágot kasztrálni. Ez a "szedjünk hangyát boxkesztőben" tipusú sport.
Tisztelt Tanár úr, urak!

A bemutatkozásom nem volt teljes, én egy 25 éves óvári agrárhallgató vagyok Dunaföldvárról,valamint már nagyon rég óta foglalkozzunk szőlővel a családban.
Viszont csak pár éve kezdtünk komolyan foglalkozni többnyire borszőlővel a tolnai borvidéken.
Nem akartam megsérteni, tudom hogy még nagyon sokat kell tanulnom és tapasztalnom a szőlészetből.
Köszönöm a gyors és kimerítő választ!

Tisztelettel Vitéz József!
2010.05.24 20:11:10
Daam
Ez a jelenlegi dugványállapot nálam. Eredés eddig 100%.
2010.05.22 20:19:40
Daam
Ez a bejegyzés válasz Viti85 2010.05.21 12:13:27-kor keltezett hozzászólására:

Üdvözlök mindenkit!
Egy fiatal szőlész vagyok csak, azt szeretném tudni hogy hogyan lehet két különböző szőlőfajtát keresztezni és ennek megvalósítására lennék kíváncsi. Mivel láttam hogy az oldalon van keresztezett fajta.
Előre is köszönöm válaszát.
Kedeves Barátom!

A szőlő ivaros szaporítását csak olyanoknak javaslom, akik megfelelő genetikai és szőlőfajta ismerettel, valamint szőlész gyakorlattal is rendelkeznek.
A szőlő ivaros szaporítása, keresztezése nemesítői tevékenység. Semmiképpen nem a kezdő szőlészek sportja. Én közel harminc évig kapálgattam a szőlőt, mire rá mertem szánni magam a nemesítésre. Aztán szükséges hozzá a megfelelő háttér is, pl. egy kertészeti főiskola, vagy pl. egy szőlészeti és borászati kutatóintézet.
Az ivaros szaporítás dióhéjban a következőképpen történik: Az anyának szánt fajta virágjait kasztráljuk, vagyis az éppen kinyílt virágból eltávolítjuk a még ki nem nyílt portokokat. A hímivarnak szánt fajtáról virágport gyűjtünk, de tisztán, hogy abban más fajta virágpora ne keveredjen! A kasztrált virágokat megóvjuk attól, hogy más virágporral érintkezésbe kerülhessenek. Ezután a kasztrált virágok bibéire felvisszük a virágport. Se túl későn, se túl hamar! Ezután még pár napig nem árt megóvni a virágokat a külső hatásoktól. Ha ez mind összejött, akkor már nincs más teendőnk, csak annyi, hogy megvárjuk, amíg a termés beérik. Ezután a magokat kinyerjük a szemekből. Télen rétegezve tároljuk, majd jarovizáljuk. Tavasszal elvetjük és a kikelt növénykéket életben tartjuk. Egy-két év alatt megerősödnek. Négy öt év után várhatóan termést hoznak. Ezután a variánsok közül kiszelektáljuk (kiválasszuk a céljainknak leginkább megfelelőt) ezt ivartalanul szaporítjuk, majd ha már van belőle elég, akkor jöhet a fajta elismertetése.
A szőlőnemesítés meglehetősen alapos ismereteket igényel! És persze nagyon nagy türelem is kell hozzá, de ezt csak az tudja, aki már próbálkozott két csipesszel meg egy bazinagy nagyítóvan a három kezében szőlővirágot kasztrálni. Ez a "szedjünk hangyát boxkesztőben" tipusú sport.
2010.05.21 12:13:27
Viti85
Üdvözlök mindenkit!
Egy fiatal szőlész vagyok csak, azt szeretném tudni hogy hogyan lehet két különböző szőlőfajtát keresztezni és ennek megvalósítására lennék kíváncsi. Mivel láttam hogy az oldalon van keresztezett fajta.
Előre is köszönöm válaszát.
2010.04.27 13:37:40
Daam
Reggelente nagy recsegés ropogás hallatszik a dugványok felől. Semmi baj, csak a rügyek törik a viaszt!
2010.04.27 13:35:31
Daam
Ez itt az idei konténeres szaporítás. biztos lesz annyi, amennyire szükségem lesz. Fajtánként 4-10 darab. Ha rosszul sikerül, akkor is lesz annyi, amennyi nekem kell.
2010.04.27 13:32:54
Daam
Egy kis szívfájdító. Nálam már ekkorák a kertben a múlt évben kiültetett szőlődugványok hajtásai. A kép április 25.-én készült.
2010.04.21 09:23:36
Daam
Ez a bejegyzés válasz Grapeman 2010.04.20 23:41:17-kor keltezett hozzászólására:

A tőlem kapott fajtákkal mia helyzet?
Azok mind megvannak. MB-1-es csapat! Szépek, kellően fejlettek és egészségesek. Atka sem látszik rajtuk.
2010.04.20 23:41:17
Grapeman
Ez a bejegyzés válasz Daam 2010.04.17 15:52:48-kor keltezett hozzászólására:

Kedves Grapeman!

Ennek én is örülök. Sajnos az enyémekkel nincs ilyen szerencsém. A kiültetésben több fajta nem hajtott ki. Ilyenek, mint pl. a Belgrádi magvatlan egyetlen példánya sem, aztán a Jóbarát nevű fajta, a Moldova. Még egy érdekesség: Volt egy Piros Delaware dugványom, amely nagyon szépen megindult. nyolc rügyből. Nem vágtam vissza, mondván, hogy futtatni akarom, ezért majd visszacsípem az alsó hajtásokat. A múlt hétvégén még az összes hajtás megvolt, azonban ma vettem észre, hogy a hét folyamán valami, szerintem veréb, vagy feketerigó lecsipkedte róla az összes szemet, úgyhogy annyi neki, hacsak később a sárszemből esetleg ki nem hajt. Szerintem azonban elég csekély az esélye.
A tőlem kapott fajtákkal mia helyzet?
2010.04.17 15:52:48
Daam
Ez a bejegyzés válasz Grapeman 2010.04.17 15:37:18-kor keltezett hozzászólására:

Tiszelt Daám tanár úr!

A múlt évben Öntől cserébe kapott szőlődugványok mindegyike kihajtott.
Kedves Grapeman!

Ennek én is örülök. Sajnos az enyémekkel nincs ilyen szerencsém. A kiültetésben több fajta nem hajtott ki. Ilyenek, mint pl. a Belgrádi magvatlan egyetlen példánya sem, aztán a Jóbarát nevű fajta, a Moldova. Még egy érdekesség: Volt egy Piros Delaware dugványom, amely nagyon szépen megindult. nyolc rügyből. Nem vágtam vissza, mondván, hogy futtatni akarom, ezért majd visszacsípem az alsó hajtásokat. A múlt hétvégén még az összes hajtás megvolt, azonban ma vettem észre, hogy a hét folyamán valami, szerintem veréb, vagy feketerigó lecsipkedte róla az összes szemet, úgyhogy annyi neki, hacsak később a sárszemből esetleg ki nem hajt. Szerintem azonban elég csekély az esélye.
2010.04.17 15:37:18
Grapeman
Tiszelt Daám tanár úr!

A múlt évben Öntől cserébe kapott szőlődugványok mindegyike kihajtott.
2010.04.16 22:12:21
Daam
Ez a bejegyzés válasz Fjozsef 2010.04.15 22:38:25-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Tanár Urak!

Tanácsuk szerint dr Németh Krisztinához fordultam, de a következő fajták gyökeres dugványaival nem rendelkezik:
Aletta
Jupiter /Korpás András nemesítette Szlovákiában, ha jól tudom, ez a fajta rezisztens és magnélküli / ezen a néven egy amerikai fajtát is nyilvántartanak. A két fajta miben különbözik egymástól? Veress Csaba is szaporítja a fajtát, de nem tudja, hogy ezek közül melyiket?

Remélem, Tanár Urak tudnak segíteni ezek beszerzésében!
Kedves József!

Aletta ügyében igen. Többek között itt szerezhető be:

http://www.kert-to.hu/component/virtuemart/?page=s hop.browse&category_id=98

Jupiter néven én egy amerikai fajtát ismerek, erről a másik Jupiterről nincs ismeretem. Ha rajtam múlna, akkor egy már meglévő fajta nevére nem is engednék sehol a világon egy másik fajtát is bejegyeztetni, mert az sok keveredést okozhat.
Veress Csabáról pedig véleményem van, de azt inkább megtartanám magamnak. Róla ebben a fórumban csak akkor írjon, ha engem akar felbosszantani! Ebbe a "nevét sem akarom hallani" kategóriába tartozik még a Margittaszigeti Vizitársulat, a Providencia biztosító és még néhány hasonló. A szőlőszaporítóanyag piac bizalmi piac. Én Veress úrral kapcsolatban valamikor a télen elvesztettem a bizalmamat.
2010.04.15 22:38:25
Fjozsef
Tisztelt Tanár Urak!

Tanácsuk szerint dr Németh Krisztinához fordultam, de a következő fajták gyökeres dugványaival nem rendelkezik:
Aletta
Jupiter /Korpás András nemesítette Szlovákiában, ha jól tudom, ez a fajta rezisztens és magnélküli / ezen a néven egy amerikai fajtát is nyilvántartanak. A két fajta miben különbözik egymástól? Veress Csaba is szaporítja a fajtát, de nem tudja, hogy ezek közül melyiket?

Remélem, Tanár Urak tudnak segíteni ezek beszerzésében!
2010.02.16 10:47:53
Daam
Lassanként elérkezik a szőlő szaporítóanyag megszedésének ideje. A fagyok után lehet megszedni a szőlő szaporítóanyagot (dugványvessző, oltóvessző), és lehet kezdeni a szaporítást.
2009.12.29 12:03:35
Daam
Ez a bejegyzés válasz Fjozsef 2009.12.27 18:50:57-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Tanár Urak!
Válaszaikat köszönöm. Nagyon érdekesek a témáik. Eddig nem tudtam erről a honlapról.
Bár a netet is nemrég kezdem kóstolgatni. 40 éves vén fejjel. Gyerekkorom óta dolgozom a család 90 éve telepített szőlőjében, ahol néhány direkttermő fajta is található. Nyáron beazonosításukhoz szeretnék majd segítséget kérni.
Elsősorban csemegeszőlőket termelek.
Egy német szerző,Werner Fader által írt Szőlő a kertben című könyvében találtuk barátaimmal a következő fajtákat, melyeket Kék muskotály és Galant néven említ, származási helyként Svájcot jelöli meg, a Freiburg melletti breisgaui állami borászati intézetben nemesítették. A következő tulajdonságok jellemzik: bogyójuk nagy, kék színű, ovális, ropogós, kifejezett muskotályos ízzel. Érési idejük szeptember eleje. Gombabetegségekkel szemben jól ellenállnak, és fagytűrésük is kiváló. Megpróbálok képet mellékelni. Ezek a fajták Magyarországon ismertek –e, hozzá lehet-e jutni szaporítóanyagukhoz?





Kedves József!

Mi is mindketten negyven felett vagyunk (vén fejjel!). Szerintem nem a fej kora, hanem a használhatósága számít. (Sok olyan huszonéves fejjel találkozom, amelyekből kettőre sem cserélném el az én negyvenesemet! )
A direkttermők azonosításában tudunk segíteni, bár az a tapasztalatom, hogy azokból is több van hazánkban, mint amit a szakirodalmakban fel lehet lelni. Nekem is van pár fajta. (Niagara, Concord, Ottelo, Delaware stb.) Akad még magnélküli is közöttük.
Magam is a csemegeszőlők kedvelője vagyok. A bort nem szeretem, de meg tudom a jót a rossztól különböztetni.
A Galant fajta államilag nem elismert fajta. Gyűjteményekben esetleg előfordulhat. Zsebimportban elég sok fajta jön be mostanában, amióta szabad a jövés-menés Európában. Magam is gyűjtögetek, (elsősorban keresztezéshez) fajtákat. Reményeim szerint 2010-ben megkóstolhatom az elő, általam előállított fajta termését is.
Muskotályos fajták vonatkozásában nálunk a hamburgi muskotály a talán leggyakrabban előforduló kék fajta, de ez nem rezisztens, viszont elég nagyszemű, finom és felénk a feketeföldben is bőtermő fajta.
2009.12.27 18:53:43
Fjozsef
Képmelléklet az előző levélhez a Kék muskotály fajtáról
2009.12.27 18:50:57
Fjozsef
Tisztelt Tanár Urak!
Válaszaikat köszönöm. Nagyon érdekesek a témáik. Eddig nem tudtam erről a honlapról.
Bár a netet is nemrég kezdem kóstolgatni. 40 éves vén fejjel. Gyerekkorom óta dolgozom a család 90 éve telepített szőlőjében, ahol néhány direkttermő fajta is található. Nyáron beazonosításukhoz szeretnék majd segítséget kérni.
Elsősorban csemegeszőlőket termelek.
Egy német szerző,Werner Fader által írt Szőlő a kertben című könyvében találtuk barátaimmal a következő fajtákat, melyeket Kék muskotály és Galant néven említ, származási helyként Svájcot jelöli meg, a Freiburg melletti breisgaui állami borászati intézetben nemesítették. A következő tulajdonságok jellemzik: bogyójuk nagy, kék színű, ovális, ropogós, kifejezett muskotályos ízzel. Érési idejük szeptember eleje. Gombabetegségekkel szemben jól ellenállnak, és fagytűrésük is kiváló. Megpróbálok képet mellékelni. Ezek a fajták Magyarországon ismertek –e, hozzá lehet-e jutni szaporítóanyagukhoz?





2009.12.08 19:51:45
Merlan
Ez a bejegyzés válasz Fjozsef 2009.12.03 20:00:00-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Uram!
Segítségét kérem! A következő szőlőfajták gyökeres szaporítóanyagára lenne szükségem: Aletta, Borostyán, Csépi muskotály, Merlan, Pegazus.Ha lehetséges, még ebben az évben. Köszönettel: F. József
Tisztelt József!
A nevezett fajtákból vannak anyatőkéim, az idén üvegházban készült is szaporítóanyag ezekből, viszont a készlet elfogyott, előjegyzés esetén 2010-ben tudunk gyökereztetni. Ezzel évkiesés nélkül lehet telepíteni.
Amennyiben szeretne konténeres anyagot rendelni, kérem írjon egy levelet a KF Kertészeti Főiskolai Kar GYSZTI Intézetigazgatójának - Dr. Németh Krisztina PhD. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. H-6000
2009.12.03 21:19:44
Daam
Ez a bejegyzés válasz Fjozsef 2009.12.03 20:00:00-kor keltezett hozzászólására:

Tisztelt Uram!
Segítségét kérem! A következő szőlőfajták gyökeres szaporítóanyagára lenne szükségem: Aletta, Borostyán, Csépi muskotály, Merlan, Pegazus.Ha lehetséges, még ebben az évben. Köszönettel: F. József
Tisztelt Uram!

Nekem a felsorolt fajták nincsenek. Merlan ügyben Baglyas Tanár Úr az illetékes. Nem tudom, hogy gyökeres szaporítóanyaga éppen van-e neki. A többi fajtáról is Ő tud (talán) bővebbeket javasolni.

Üdv: Daám Zoltán
2009.12.03 20:00:00
Fjozsef
Tisztelt Uram!
Segítségét kérem! A következő szőlőfajták gyökeres szaporítóanyagára lenne szükségem: Aletta, Borostyán, Csépi muskotály, Merlan, Pegazus.Ha lehetséges, még ebben az évben. Köszönettel: F. József
2009.06.10 08:18:06
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Merlan 2009.06.10 07:04:50-kor keltezett hozzászólására:

Üvegházban elvileg lehetőség van egy évben két termést is betakarítani. Ezt úgy lehet elérni, hogy korai érésű fajtáknál június közepén, a betakarítást követően megvonjuk a vizet, kb 2 hét nyugalmi időszak után a tőkéket megmetsszük és újra indítjuk a vegetációt. Októberre beérik a második termés. Italia szőlőfajtán ez nem megy, de mondjuk Csaba gyöngyén, Cardinalon vagy más augusztus elején érő fajtáknál igen.

Egy másik trükk szabadföldön - kötődés után a hajtásokat erőteljesen visszavágjuk (erősebben, mint csonkázással), ami előidézi a felső téli rügyek kihajtását. Az ebből származó termés még időben beérik (tehát nem a hónaljhajtáson beérő másodtermésről, hanem a jövő évi termés idei hajtatásáról van szó). Aki gondolja próbálja ki.
Az üvegházas verziónál a klasszikus ,,termőhajtás-bekurtítás"-ra is gondolsz,vagy anélküli a tecnológia?A másodfürtök végén kell-e vajon bogyóritkítást végezni?
2009.06.10 07:04:50
Merlan
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.09 21:05:27-kor keltezett hozzászólására:

Én arra gondoltam,hogy a hajtatásban mivel az első hullám sokkal hamarabb lemegy,így még a másod is korábbi és nagyobbszeműre kinő.Az eper szalmázását én ezelőtt tizenvalahány évvel láttam több hektáros területeken pl Győr környékén.Akkor ott tonnaszámra szórták a szalmát és 5 hektárt is takartak egyszerre.Ezek voltak a bizonyos ,,erdbeerland"-ok.Kis bakhátba ültetve a szamóca és az egész feltöltve szalmával,de a sík is szalmázható.
Üvegházban elvileg lehetőség van egy évben két termést is betakarítani. Ezt úgy lehet elérni, hogy korai érésű fajtáknál június közepén, a betakarítást követően megvonjuk a vizet, kb 2 hét nyugalmi időszak után a tőkéket megmetsszük és újra indítjuk a vegetációt. Októberre beérik a második termés. Italia szőlőfajtán ez nem megy, de mondjuk Csaba gyöngyén, Cardinalon vagy más augusztus elején érő fajtáknál igen.

Egy másik trükk szabadföldön - kötődés után a hajtásokat erőteljesen visszavágjuk (erősebben, mint csonkázással), ami előidézi a felső téli rügyek kihajtását. Az ebből származó termés még időben beérik (tehát nem a hónaljhajtáson beérő másodtermésről, hanem a jövő évi termés idei hajtatásáról van szó). Aki gondolja próbálja ki.
2009.06.09 21:05:27
Crocus Julius
Én arra gondoltam,hogy a hajtatásban mivel az első hullám sokkal hamarabb lemegy,így még a másod is korábbi és nagyobbszeműre kinő.Az eper szalmázását én ezelőtt tizenvalahány évvel láttam több hektáros területeken pl Győr környékén.Akkor ott tonnaszámra szórták a szalmát és 5 hektárt is takartak egyszerre.Ezek voltak a bizonyos ,,erdbeerland"-ok.Kis bakhátba ültetve a szamóca és az egész feltöltve szalmával,de a sík is szalmázható.
2009.06.09 20:32:03
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.08 23:45:48-kor keltezett hozzászólására:

Amúgy meg a termésért hajtatást nagyon jó ötletnek tartom,főleg -ahogy Ferenc is mondta-köztessel,pl szamóca köztessel.Nem egy talajrétegből szedik a táplálékot,vizet és a szamóca takarása egyben késleltetné a szőlő kihajtását is.A szedési munkacsúcs sem üti egymást.Ha egyéves eperről lenne szó,akkor még őszre egy adag saláta,stb is megnőne az eper után.
De van itt még egy spéci kérdés(nekem már csak ilyeneim vannak ),hogy csemegeszőlőnél még neveltethetünk-e ki másodfürtöket is a hosszabb vegetációt kihasználva,vagy az már nagyon a szem-fürtnagyság rovására menne?
Az idei évi szőlőtelepítésemet én is szamóca telepítéssel akarom szinesíteni. Azonban a szamóca nem elég jó talajtakaró. Közötte feljöl a gyom, úgyhogy egy szalmatakarás nem fog ártani azt gondolom.

A csemegeszőlőknél a másodtermés nem ad az elsőhöz hasonló minőséget a fürtméret tekintetében. Nagy kérdés, hogy mikorra esne az érési ideje, mert ha arra az időszakra, amikor már a szabadföldi csemegeszőlők is érnek, akkor meg semmi értelme a dolognak. Szóval én nem sok fantáziát látok a dologban. Az általam ismert csemegeszőlők közül a Csabagyöngyének van valamennyire elfogadható másodtermése, aztán a Pannónia kincse fajtán szokott lenni pár csitli, azt jónapot. A többi elhanyagolható.
2009.06.08 23:45:48
Crocus Julius
Amúgy meg a termésért hajtatást nagyon jó ötletnek tartom,főleg -ahogy Ferenc is mondta-köztessel,pl szamóca köztessel.Nem egy talajrétegből szedik a táplálékot,vizet és a szamóca takarása egyben késleltetné a szőlő kihajtását is.A szedési munkacsúcs sem üti egymást.Ha egyéves eperről lenne szó,akkor még őszre egy adag saláta,stb is megnőne az eper után.
De van itt még egy spéci kérdés(nekem már csak ilyeneim vannak ),hogy csemegeszőlőnél még neveltethetünk-e ki másodfürtöket is a hosszabb vegetációt kihasználva,vagy az már nagyon a szem-fürtnagyság rovására menne?
2009.06.08 23:32:14
Crocus Julius
Én sem ide terveznék ilyesmit,meg hát Pesten van piac szinte mindenre.Majd ha személyesen találkozunk,mesélek egy történetet a zöldhagymámról,csak juttassa eszembe!11-12-én Kecskén leszek....Állítólag banzáj lesz a tanároknak....viszek altatót
2009.06.08 20:29:03
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.08 18:29:08-kor keltezett hozzászólására:

No de nem addig van az!
Ezek szerint nem derült ki,hogy miről folyik a -sajnos- monológon.Arról van szó,hogy a borászat vizsga alkalmával (utána)elkezdtünk Baglyas tanár úrral és egy a szőlő hajtatásából szakdogát írni kívánó másodéves sráccal e témáról beszélgetni.Nem a szaporításról,hanem a csemegeszőlő hajtatásáról.Ezt próbáltam továbbgondolni és a kritikus pontokra rávilágítani,azokra megoldást keresni.Már csak azért is ,mert nagyon jó ötletnek tartom és éppen ez az,hogy a legtöbben így gondolkoznak,hogy a fóliába zöldség való,tehát meg sem próbálják.(pedig csak szimpla ökonómia)Én meg mindig különc voltam és megláttam a tutit abban,amiben az benne is volt.(pl póréhagymatermesztés)Viszont a technológia kritikus pontjait ki kell elemezni,megoldást kell rájuk keresni .Ezért örülnék neki,ha többen gondolnánk tovább az egészet és objektíven nézve a dolgot eljutnánk pl a fűtéssel,vagy a hihajtás késleltetésével mondjuk a tavaszi zöldfagy kiküszöböléséhez.Egyelőre én az előző írásomban leírtakig jutottam,de hát én vagyok a hallgatózó,vagy mi a fene.
No, én meg pont ebben az évben szereztem egy olyan tapasztalatot, hogy kis híján úgy döntöttem, hogy fóliaházban soha többet nem hajtatok szőlődugványt. Jövőre is csak azért, hogy kisérletben bebizonyítsam, hogy mennyivel gyengébb a produkció nemhogy egy üvegházzal, hanem egy közönséges világos téglaházzal szemben (összehasonlításban ugyanazok a fajták, ugyanaz a talaj, ugyanaz a darabszám stb.).
A szaporítóanyag előállítás és a csemegeszőlő termesztés egymáshoz képest meg a Gizike és a gőzeke közötti különbséget rejti magában.
Fóliaházi csemegeszőlő termesztés az valóban nem rossz ötlet, ha piac is van hozzá. Itt Bácsalmáson sajnos nemnagyon lehetne piacot találni hozzá. (Itt még a fóliaházi gyémánttermesztés is ráfizetéses lenne, mert azt sem lehetne eladni.) Halmozottan hátrányos helyzetű település révén. A legközelebbi város ide Szabadka. Bácsalmás Trianon előtt annak a városnak a kiszolgálótelepülése volt, mert légvonalban csak 10-15 km, csak sajnos egy ország és egy Uniós határ választ el bennünket tőle.
2009.06.08 18:29:08
Crocus Julius
Ez a bejegyzés válasz Daam 2009.06.08 17:50:24-kor keltezett hozzászólására:

Mi a dugványokat meg az oltványokazt hajtatni szoktuk. ha nem hajtanak ki, akkor semmitsem érnek.

Forgalomképes piacos dugványban gondolkodunk, úgyhogy fóliaház helyett üvegház, vagy téglafalú, de világos épület.

Fóliaházban paprikát, meg retket kell termelni.
No de nem addig van az!
Ezek szerint nem derült ki,hogy miről folyik a -sajnos- monológon.Arról van szó,hogy a borászat vizsga alkalmával (utána)elkezdtünk Baglyas tanár úrral és egy a szőlő hajtatásából szakdogát írni kívánó másodéves sráccal e témáról beszélgetni.Nem a szaporításról,hanem a csemegeszőlő hajtatásáról.Ezt próbáltam továbbgondolni és a kritikus pontokra rávilágítani,azokra megoldást keresni.Már csak azért is ,mert nagyon jó ötletnek tartom és éppen ez az,hogy a legtöbben így gondolkoznak,hogy a fóliába zöldség való,tehát meg sem próbálják.(pedig csak szimpla ökonómia)Én meg mindig különc voltam és megláttam a tutit abban,amiben az benne is volt.(pl póréhagymatermesztés)Viszont a technológia kritikus pontjait ki kell elemezni,megoldást kell rájuk keresni .Ezért örülnék neki,ha többen gondolnánk tovább az egészet és objektíven nézve a dolgot eljutnánk pl a fűtéssel,vagy a hihajtás késleltetésével mondjuk a tavaszi zöldfagy kiküszöböléséhez.Egyelőre én az előző írásomban leírtakig jutottam,de hát én vagyok a hallgatózó,vagy mi a fene.
2009.06.08 17:50:24
Daam
Ez a bejegyzés válasz Crocus Julius 2009.06.07 23:08:50-kor keltezett hozzászólására:

No de ez megint nem az a témakör.(hajtatás)
A fólia alatti kihajtást-akár hajtatás,akár szaporítóanyagtermesztés-lehet lassítani azzal,ha vastagon letakarjuk a talajfelszint,vagy az iskola területét,vagy a konténerek tetejét forgáccsal,lombbal,kéregzúzalékkal,szecskázott szalmával.A talaj és a légtér közé így hőszigetelő réteget képezünk,amivel lassíthatjuk a problematikus időszakban történő kihajtást valamennyire,mivel a talaj nem melegedne olyan hamar és nagy hőfokúra,mintha egyből melegítené a levegő.Ezen kívűl a vegetációban is nyirkosan tartja a talajt.Még köztes termesztésnél is járható út a takarás.
Azt szűröm eddig le a hajtatás kritikus pontjának,hogy vészfűtés nélkül nem szabad belekezdeni,mert amit nyerünk a korai kihajtáson az kudarcként jelentkezhet egy erős lehűléskor.
No megyek elolvasgatom mégegyszer a szőlővizsgára,amit 20 éve tanultam.
Mi a dugványokat meg az oltványokazt hajtatni szoktuk. ha nem hajtanak ki, akkor semmitsem érnek.

Forgalomképes piacos dugványban gondolkodunk, úgyhogy fóliaház helyett üvegház, vagy téglafalú, de világos épület.

Fóliaházban paprikát, meg retket kell termelni.
2009.06.07 23:08:50
Crocus Julius
No de ez megint nem az a témakör.(hajtatás)
A fólia alatti kihajtást-akár hajtatás,akár szaporítóanyagtermesztés-lehet lassítani azzal,ha vastagon letakarjuk a talajfelszint,vagy az iskola területét,vagy a konténerek tetejét forgáccsal,lombbal,kéregzúzalékkal,szecskázott szalmával.A talaj és a légtér közé így hőszigetelő réteget képezünk,amivel lassíthatjuk a problematikus időszakban történő kihajtást valamennyire,mivel a talaj nem melegedne olyan hamar és nagy hőfokúra,mintha egyből melegítené a levegő.Ezen kívűl a vegetációban is nyirkosan tartja a talajt.Még köztes termesztésnél is járható út a takarás.
Azt szűröm eddig le a hajtatás kritikus pontjának,hogy vészfűtés nélkül nem szabad belekezdeni,mert amit nyerünk a korai kihajtáson az kudarcként jelentkezhet egy erős lehűléskor.
No megyek elolvasgatom mégegyszer a szőlővizsgára,amit 20 éve tanultam.


Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást. Regisztrálj itt!



vissza a címoldalra fórum címoldal







 
E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 


daam.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!